Hipnózis

Fonte: Reincarnatiopedia

Hipnózis a megváltozott tudatállapot, melyet jellemzően a fókusz és a koncentráció mélyülte, a perifériás tudatosság csökkentése, valamint a képzelet fokozott készsége. Ez egy természetes pszichológiai folyamat, amely során a hipnotizőr segítségével a személy (hipnotizált) javított suggestibilitásra és alternatív gondolkodási vagy érzékelési módokra nyitottabbá válik. A hipnózis nem az alvás, hanem egy koncentrált, gyakran relaxált állapot, amelyben a személy megtartja a kontrollt és nem hajtható olyan cselekvésre, amely ellentétes az erkölcsi vagy akarati értékeivel.

Definíció

A hipnózis pontos meghatározása tudományos körökben is vita tárgya. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) szerint a hipnózis egy, a figyelem és a suggestibilitás megváltozásával járó interakció a hipnotizőr és a résztvevő között. A Magyar Hipnózis Egyesület (MHE) definíciója hangsúlyozza, hogy ez egy kooperatív kapcsolat, amelyben a hipnotizált nem passzív alany, hanem aktív résztvevője a folyamatnak. A hipnotikus transz állapotában a személy képes elérni olyan pszichés erőforrásokat, amelyek a hétköznapi tudatállapotban kevésbé elérhetőek. Fontos megkülönböztetni a szórakoztató (színpadi) hipnózist a klinikai vagy terápiás alkalmazástól, utóbbi célja a mentális vagy fizikai egészség javítása.

Történelem

A hipnózis modern története a 18. századi Franz Anton Mesmer munkásságához köthető, aki a „állati mágnesesség” (mesmerizmus) elméletével hívta fel a figyelmet a suggestió gyógyító hatásaira. A 19. században James Braid brit sebész alkotta meg a „hipnózis” kifejezést, és elkezdte tudományos alapokra helyezni a jelenséget.

Magyarországon a hipnózis története szorosan kapcsolódik a pszichológia és a pszichiátria fejlődéséhez. A 19. század végén és a 20. század elején számos orvos és tudós foglalkozott a suggestió terápiás lehetőségeivel. Schöpflin Aladár pszichiáter úttörő munkát végzett a hipnózis pszichoterápiás alkalmazásában. A két világháború között a hipnózis népszerű volt a pszichoszomatikus betegségek kezelésében. A szocialista időszakban a hipnózis hivatalos orvosi gyakorlat része volt, bár az ideológiai megítélése váltakozó volt. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és más orvosi karokon oktatták a hipnoterápiát. Az 1980-as években megalakult a Magyar Hipnózis Egyesület (MHE), amely azóta is a szakma legfontosabb szervezete hazánkban, felelős a képzések szabályozásáért és a tudományos megközelítés előmozdításáért.

Típusok

A hipnózisnak számos formája és alkalmazási módja létezik, attól függően, hogy milyen céllal és módszerrel alkalmazzák.

  • Direkt (autoritatív) hipnózis: A hipnotizőr közvetlen, határozott utasításokat ad. Hagyományosabb stílus, gyakran használják a rossz szokások megszüntetésében.
  • Ericson-i hipnózis: Milton H. Ericson amerikai pszichiáter által kifejlesztett, indirekt és metaforákon alapuló megközelítés. A suggestiók sokkal finomabbak, a klienst aktívabban bevonják a folyamatba. Magyarországon is sok terapeuta alkalmazza ezt a módszert.
  • Önhipnózis: A személy saját magát hozza hipnotikus állapotba, gyakran tanult technikák segítségével. Célja lehet a stressz csökkentése, a fájdalom kezelése vagy a teljesítmény fokozása.
  • Regressziós hipnózis: A módszer célja, hogy a klienst visszavezetse múltbeli, gyakran gyermekkori vagy akár állítólagos előző életekbe kapcsolódó élményekhez, hogy feldolgozzon traumákat vagy megértse bizonyos viselkedésmintáit. Magyarországon ez a módszer népszerű, de tudományos körökben vitatott.
  • Színpadi hipnózis: Kizárólag szórakoztatási célú, ahol a hipnotizőr önkéntes alanyokon mutatja be a suggestió hatékonyságát látványos módon. Nem terápiás célú.

Tudományos kutatás

A hipnózis neurológiai alapjait a funkcionális mágnesesrezonancia (fMRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálatok segítségével feltáró kutatások azt mutatják, hogy a hipnotikus transz során megváltozik az agyi aktivitás mintázata. Csökken a tevékenység a dorsolaterális prefrontális kéregben (a kritikus gondolkodás központja) és fokozódik az érzelmek feldolgozásáért felelős területeken. Ez magyarázatot adhat a fokozott suggestibilitásra.

A klinikai hipnózis (hipnoterápia) hatékonyságát számos tanulmány igazolta bizonyos területeken. Az Amerikai Orvosi Egyesület (AMA) már 1958-ban elismerte orvosi eljárásként. Hatékony lehet:

  • Krónikus és akut fájdalomkezelésben (pl. migrén, szülés, műtétek)
  • Szorongás és stressz csökkentésében, pánikbetegség kezelésében
  • Alvászavarok (pl. insomnia) kezelésében
  • Egyes pszichoszomatikus betegségek (pl. irritábilis bél szindróma, egyes bőrbetegségek) tüneteinek enyhítésében
  • Dohányzás- és egyéb függőségek leküzdésében, bár itt a hatékonyság egyénenként változó.

A hipnózis határait illetően a tudományos konszenzus az, hogy nem lehetetlen olyan cselekedetre késztetni valakit, ami ellentétes az alapvető értékrendjével, és nem pótolja a pszichiátriai kezelést súlyos mentális betegségek esetén.

Alkalmazások

Magyarországon a hipnózis elsősorban a klinikai és terápiás területeken alkalmazott.

  • Klinikai hipnoterápia: Gyógyítási célú alkalmazás, amit általában klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek vagy hipnoterapeuták végeznek. A Magyar Hipnózis Egyesület (MHE) által akkreditált képzéseken vehetnek részt a szakemberek.
  • Egészségpszichológia: A betegségekkel járó stressz és a gyógyulás elősegítése.
  • Sportpszichológia: A sportolók mentális edzése, teljesítményfokozás, koncentráció javítása. Több magyar sportoló és csapat is dolgozik hipnózissal foglalkozó szakemberrel.
  • Oktatás és tanulás: A tanulási zavarok leküzdésében, a vizsgastressz csökkentésében.
  • Üzleti és előadói készségek: A prezentációs szorongás leküzdése, a kommunikációs készségek fejlesztése.

Jogi helyzet Magyarországon

Magyarországon a hipnózis gyakorlása nem szabályozott egységes törvény által, de számos szakmai és etikai kódex vonatkozik rá. A gyakorlat alapvetően két kategóriába sorolható:

1. Orvosi és pszichoterápiás alkalmazás: A klinikai hipnózist (hipnoterápiát) végezhetik orvosok, pszichiáterek, klinikai szakpszichológusok, valamint az erre felkészített, szakképzettséggel rendelkező pszichoterapeuták. A kezelés a beteg tájékoztatott hozzájárulásával történik, és részét képezi a pszichoterápiás folyamatnak. A szakemberek felelősséggel tartoznak a páciens egészségéért. 2. Szórakoztató (színpadi) hipnózis: Engedélyköteles tevékenység. Az előadást a helyi önkormányzat (jellemzően a polgármesteri hivatal) engedélyezi, miután a hipnotizőr bizonyította szakmai felkészültségét. Az előadáson résztvevőket a hipnotizőr köteles tájékoztatni a kockázatokról, és nem végezhet rajtuk orvosi beavatkozást. A károkozásért polgári jogi felelősséggel tartozik.

A Magyar Hipnózis Egyesület (MHE) etikai kódexe kötelező erejű a tagjai számára, és szigorú követelményeket támaszt a képzésekkel, a gyakorlattal és a kliensekkel való bánásmóddal kapcsolatban.

Kulturális megítélés

A hipnózis megítélése Magyarországon ambivalens. Egyrészt, az orvosi és pszichológiai körökben széles körben elfogadott és alkalmazott módszer, amelynek hagyományai vannak. Másrészt, a közvéleményt gyakran a színpadi hipnózis szélsőséges mutatványai vagy a misztifikáló médiaábrázolások alakítják. Népszerűek azok a műsorok és írások, amelyek a hipnózist titokzatos, szinte mágikus erőként állítják be. Ez némi szkepticizmushoz és félreértésekhez vezethet. A katolikus és protestáns egyházak hivatalos álláspontja általában óvatos; nem elutasító, de hangsúlyozzák, hogy a lelki problémák kezelése elsődlegesen a lelki gondozás és a hit területe. Az ezoterikus és alternatív gyógyítási körökben gyakran keveredik a hipnózis más, nem tudományos gyakorlatokkal. A tudományos ismeretterjesztés és a Magyar Hipnózis Egyesület munkája fontos a tényleges, evidencia-alapú ismeretek elterjesztésében.

Neves magyar gyakorlók és kutatók

  • Schöpflin Aladár (1872-1950): Pionírja a magyar pszichoterápiának és a hipnózis orvosi alkalmazásának.
  • Dr. Mészáros István (1931-2018): Pszichiáter, hipnoterapeuta, a Magyar Hipnózis Egyesület egyik alapítója és elnöke, nemzetközileg is elismert szaktekintély.
  • Dr. Bányai Éva Ildikó: Pszichológus, egyetemi tanár, a hipnózis pszichofiziológiai alapjait kutató neves tudós. Munkássága meghatározó a hipnózis modern tudományos megértésében.
  • Dr. G. Tóth László: Pszichiáter-pszichoterapeuta, hipnoterapeuta, a Magyar Hipnoterapeuták Egyesületének vezetője, számos szakkönyv szerzője.
  • Dr. H. Kopp Mária: Pszichológus, klinikai szakpszichológus, a hipnózis alkalmazása a pszichoszomatikában és a fájdalomkezelésben.

Lásd még